A lélek kertje

„Amikor lényednek arról a helyéről éled az életed,

amely híven kifejezi azt, aki vagy,

akkor az univerzum erői összefognak,

és a segítségedre sietnek”

Carmen Harra

Írjunk tovább. A régi jegyzeteket is érdemes újraolvasni, mert tanulságosak. Hogyan épít az ember saját hiedelmeiből katedrálist. Aztán egy szép napon csöndben lebontja. Még hagy egy-két falat tétován, hátha jönne valaki, s megakadályozná a lebontást.

Végül nem marad a helyén semmi, mint egy füvetlen, fekete folt lelkünk kertjében; takargatjuk, s néha-néha életet követelnek a fantomfalak.

Várni valakire, akiről csak hittük, hogy közös dolgunk van vele.

Talán volt. Talán lesz. Itt vagy a túlsó parton? Senki sem lép sem hívatlanul, sem ok nélkül az életünkbe.

Csak a fantomfalak felhúzásától mentsd meg magad! Miért kell rögtön építkezni? Az élet olykor boldog vegetálás, töltekezés. Elmerengünk, mint csecsemő az anyamellen. Nem lehet mindig küzdeni, számba venni. Vannak békés megnyugvások. Egy pillanatra feldereng a lelkünk közepében lüktető, élő, hátrahagyott éden.

A tökéletes harmónia illúziója csak pillanatokig tart. Akár a töltekezés a világmindenséggel. Lemerült elemként állsz a csillagos ég alá, ujjaid az égre tartod, s számlálod a csillagok lüktetését. Halántékod dobbanásait.

A porózus feketeség része vagy, s a csillagok, mint molyette gyászruhán átcsillanó napfény. Ujjad a holdon nyugszik, magával ragad a szél. Ahonnan kiszakadtál, magához ölel.

Hol keresed önmagad, mikor nincs határ közted s a mindenség között? Álmodban világod újraéled, álomképeid ideát éled meg.

Milyen kicsike minden! S mennyire tágas a lélek kertje, melybe jó és gonosz tudásának fája is terebélyesedhet. A többiről nem szólunk. Ott a többi fa is, számbavételre vár. A jóság almafája. A jóságot mindig almának képzeltem. Az anyaság körtéje. A férfiasság gledícsiája. A kisgyerekek piros képű cseresznyéje. A nőiesség epre. A látók kökényszeme. Színes foltokban a lélek kertjének minden gyümölcse. Meg ne edd. Látóvá válsz. Gyermekké válsz. Jóságodat felismerik. Elkülönülsz nőként, férfiként.

A lélek kertje  - odaáti csillagok rétje, széles mezeje. Pitypang s szamártövis virít rajta: jelképes virágok - világok jelképe.

Minek ide ház, ha meleg van, s eltakar a fügefalevél?